Testalkat(om)

 Üdvözöllek a blogomon! :)

Szeretnék néhány gondolatot megosztani veletek, amiket eddigi életem során többek között tapasztaltam/tanultam.

Giliszta, gebe, átfúj rajtad a szél, egyél, mert beszakadsz és kedves társai, amiket számomra teljesen ismeretlen és kevésbé ismeretlen emberek jegyeztek meg a testemmel kapcsolatban..

Mindig is a vékony testalkatúak közé tartoztam, soha nem tehettem róla, hogy ilyen alkatú vagyok, nem értettem, hogy miért bántanak, hiszen engem soha nem érdekelt, hogy ki mennyi kg, milyen a testalkata, nem bántottam meg ezért senkit. Volt, hogy sírtam emiatt, annyira fájt és annyira rosszul esett. Nem tudtam kezelni ezt a dolgot, egyszerűen nem tudtam, hogy mire véljem és, hogy miért kapok ilyen bántó megjegyzéseket egy olyan dolog miatt, amiről szerintem nem is tehetek.

Amikor egy betegség miatt híztam, akkor az volt a probléma, akkor az szúrta az emberek szemét. Arra azt a kifejezést kaptam, hogy "beléptél a banyakorba". A huszas éveim közepén ez érdekes is lett volna.😅 Erre nem tudtam köpni, nyelni sem, annyira meglepődtem. Azóta tudtam fogyni, lassan visszatalálok fizikailag is oda, ahol voltam. Nem fogok álszenteskedni, nem éreztem jól magam a bőrömben plusz kilókkal, de még mindig van mit alakítanom magamon.

A mai napig nem fogtam fel és nem is értem, hogy lehet ilyen szavakat aggatni egy lányra/nőre. Ezek a szavak nem túl kedvesek, nem bíztatóak egyáltalán, nagyon is sértőek. Számomra nagyon is bántóak és egyáltalán nem esnek jól.

Véleményem szerint sokszor az emberek nem is gondolnak abba bele, hogy mit mondanak vagy, hogy a másikat megbántják. Annyira rosszul esnek az ilyen szavak, hogy már odáig is eljutottam, hogy amikor megdicsérnek, akkor már nem tudom elhinni. Az ilyen beszólások miatt is kezdtem el rosszul érezni magam a bőrömben, kezdtem elhinni, hogy velem van a baj, de szerencsére már igyekszem jobban kezelni az ilyen helyzeteket is.

Ezzel a bejegyzéssel az lett volna a célom, hogy lehetünk bármilyenek, az embereknek soha nem fogunk tudni teljes mértékben megfelelni! És ebben az a jó, hogy nem is kell! 

Ti mit gondoltok erről?

Vivien